Vissza ide: Ausztrália >>

Kollár Anna

Én 2013 augusztus 6-án kezdtem neki életem legnagyobb kalandjának. 26 óras repülő út után meg is érkeztem Melbournbe, ahol a fogadóanyukám és apukám várt rám. Mivel csak egy régebbi fényképet kaptam tőlük, félénken mentem oda egy ismerősen kinéző házaspárhoz, de végülis megtaláltuk egymást. 35 celsius fokot elhagyva nagyon meglepett voltam, hogy hideg volt Ausztráliában mikor megérkeztem. Ha azt tervezed, hogy Ausztráliába jössz, akkor mindenképpen hozz meleg ruhákat is, mert télen HIDEG van.

Még akkor sem fogtam fel teljesen, hogy egy évig távol leszek a családomtól es barátaimtól, mikor 2 órát kocsikáztunk a fogadóvárosomba, Bendigoba, ami egy 100 000 fős ‘kisváros’. Az első napomon ellátogattam a Rotary klubomhoz és azóta is imádok a gyűléseikre járni. Nagyon fontosnak tartom a jó kapcsolatot a fogadó Rotary klubbal, mert végülis ők az oka, hogy kint lehetsz, és nagyon sok lehetőséget kapsz, ha rendszeresen jársz a meetingekre.

Nem volt időm a jetlaggel foglalkozni, mert másnap egy táborban vettem részt, ahol megismerkedtem a districtemben lévő összes cserediákkal. Mindenki meg volt kicsit szeppenve, mert senkinek sem volt jó angol tudása, de ettől később eltekintettünk és biztos vagyok benne, hogy életre szóló barátságokat kötöttem velük, hiszen ők ugyanabban a cipőben járnak, mint én.

Aztán rögtön suliba is mentem. Egy nagy nevű magániskolába kerültem, ami teljesen különbözött az én otthoni, kisvárosi iskolámtól. Nagyon furcsa volt előszor egyenruhát viselni, de reggel fele annyi idő alatt elkészültem, mert nem kellett ötször átöltözni, mire átléptem a küszöböt. Az első napon rengetegen odajöttek és bemutatkoztak, de rögtön el is felejtettem mindenki nevét. Hetekbe tellett, mire elsőre megtaláltam a megfelelő osztálytermet, mert hatalmas az iskola és még több része is van. A 11. osztály harmadik negyedévére érkeztem, és 2014-ben a 12. osztályt kezdtem . Sok érdekes tantárgy közül választhatsz, nekem volt lehetőségem szörf táborba, és hegyet mászni menni, sőt még egy saját ruhát is készíthettem.

Ha hazaértem, évet fogok ismételni, de egy percig sem bánom, mert rengeteget tanultam magamról és kiszélesedett a latóköröm.

Az egy év alatt hat fogadocsaládom volt, ami egy kicsit soknak tűnik először, de vegülis nagyon jó volt, mert rengeteget utaztam velük. Tasmaniaba és a Gold Coastra is eljutottam a családjaimmal.

A legjobb része a csereévemnek a nagy túra volt, ahol körbeutaztuk Ausztráliát 34 másik cserediákkal. Csak akkor döbbentem rá milyen nagy Ausztrália valójában, mikor napi 10 orákat utaztunk a busszal. Hihetetlenül gyönyörű helyeket láttam, és rengeteg emlékem van erről a 3 hétről.

Nagyon ajánlom mindenkinek a cserediákságot, aki szeretne önálló lenni, egy másik kulturát megismerni, egy másik nyelvet elsajátítani és barátokat szerezni a világ minden részéről.

Hihetetlen mennyi felejthetetlen élménnyel gazdagodtam –nem egy év az életben, hanem egy élet egy évben.